Könyveim

Angyaldamil

2022,  Ábel Kiadó

A kötet harmincnégy esszét tartalmaz. Ezeket az a szerző kimondottam a tizenéveseknek írta, melyekben számos, a tiniket foglalkoztató témát érint. Például olvashatunk a tervezésről és újratervezésről, a B tervről, a házimunkáról, a családi szerepekről és feladatmegosztásról, családi kapcsolatokról, reálos vagy humános, reális vagy humánus beállítottságról, mit jelent a szemléletváltás (a másik ember szemén, szemüvegén keresztül szemlélni, látni a világot), rendről és káoszról, mikulásról és angyalról, a virtuális és a valós világról, az élet számos apró-cseprő dolgáról.

„Azt hiszem, a boldogságunk nagymértékben függ attól, mennyire vagyunk rugalmasak. Mert az élet folyton olyan helyzeteket hoz elénk, amelyek kiszámíthatatlanok, ellenőrizhetetlenek. Miközben mi megpróbáljuk saját ízlésünk szerint alakítani, saját képmásunkra faragni, az mégis olyan amilyen.” (Alfonsín Gergely Edó: A B terv ajándékai)

Napfordulók

2020,  Ábel Kiadó

„Egyre nehezebb összhangban lenni azzal, ami van. Egyre nehezebb reggel felkelni, este lefeküdni. Nyáron dolgozni, télen pihenni. Fiatalon beleereszkedni az aktív, felelősségteljes életbe, öregen visszavonulni és elcsendesedni. Pedig minden nap segítségünkre siet a Nap. Igaz, hogy a nagyvárosokban, metropoliszokban a Nap munkájába már túlságosan belekontárkodik a közvilágítás.
A Nap évente kétszer egy-egy fontos fordulattal siet a segítségünkre. Akkor is, ha a nyaralások júliusra, augusztusra esnek, a nyári napforduló után a nappalok már egyre rövidülnek, a lélek és minden, ami él és mozog, elkezd ráhangolódni az őszre, a télre: befelé fordul a középpont, a mag irányába, érésbe sűrűsödik. És akkor is, ha januárban, februárban még beállhat egy csattogó hideg, a téli napfordulóval minden mag, minden, mi él és mozog, mocorogni kezd. Eleinte csak láthatatlanul, aztán mind erőteljesebb mozgással megindul az élet a felszín, a fény, a Nap felé. Kiárad és megmutatja magát, mindazt, amit rejtett, magában őrzött a mélyben.
Lelkünk mozgásairól, rezdüléseiről írtam, írok, s talán Te, aki velünk tartasz ezekben a mozgásokban, rezdülésekben, e könyv olvasása közben másként tekintesz majd arra, ami ebben a pillanatban rögzítettnek, kőbe vésettnek, befejezettnek tűnik. Talán felismered a mélyben áramló életet, ami mindeneket szüntelen mozgásba hív és mozgásban tart, mert az élet maga az áramlás, hullámhegyek és hullámvölgyek váltakozása.”

Vadkéken táncoló elefántok

2016, Ábel Kiadó

Milyen a vadkéken táncoló elefánt? Hát vidám, boldog, mert olyan gyermek fantáziájának szüleménye, akinek az alkotás felszabadító pillanatában nem az számít, hogy az elefántnak nincs is elefánt alakja, a színe pedig vadkék és nem „szép szürke”, neki csak maga a pillanat számít.

Gergely Edó témái igen változatosak. Nyitott szemmel jár a világban. Érzékeny és szenvedélyes. Őszinte szeretettel ír. Egyszerre kedves és szigorú. Kritikusan, felnőttként szemléli kamaszkori önmagát, s az őt körülvevő világot. A tizenéveseket is arra bíztatja, hogy találják meg önmagukban és a világban a szerethetőt, a szépet, a jót. Az, ahogyan látja és láttatja a világot, az olvasóban azt az érzést kelti, hogy a benne lapuló gondolatokat, érzéseket fogalmazza meg. S ezt olyan módon teszi, hogy közben nem lesz közhelyes, van egyedi hangja, tud olvasmányos, érdekes és nem utolsó sorban humoros is lenni.

Macska bazsalikommal

2014,  Ábel Kiadó

A macska bazsalikommal nem receptgyűjtemény. Ebben a könyvben Gergely Edó egyszerűen az élet dolgairól ír. Teszi ezt olyan természeteséggel, ahogyan kevesek engedik meg maguknak.

Akik szívesen olvasták transindexes cikkeit, vagy Cimborás, Közoktatásos írásait, azok ezt a könyvet is szeretni fogják. Írásai gondolatébresztőek, humorosak, néha bosszantóak, főként, amikor az olvasó magára ismer egy-egy helyzetben. Nyelvi játékosság, némi önirónia és rengeteg humor jellemzi Gergely Edót és írásait.

Nagy monyókönyv

2024,  Gutenberg Kiadó

Vannak-e idegenek számára láthatatlan barátaid, vagy voltak-e, amikor még kicsike voltál? 

A Nagy Monyókönyv főszereplőinek, Edónak és az ő kisfiának, Márkusnak bizony vannak ilyen barátai, monyóknak hívják őket. Ezek a parányi kis lények hol láthatók, hol láthatatlanok, és lehetnek erdei monyók, vízimonyók, kulcslyukmonyók, házimonyók, mezei monyók…  

Nevük egyszerűen Samu vagy Lujzi, de akár Hejppilimppi és Puxamuxa is lehet. 

A meseregény párhuzamosan futó két történetszálát követve részesei lehetünk egy monyókkal élő család hétköznapjainak és ünnepnapjainak, utazásaik, vakációs kalandjaik által ismerhetjük meg egy erdélyi város és egy falu világát, a hegyvidéket és a tengerpartot, valamint egy távoli kontinens, Dél-Amerika furcsaságait. 

Szájjalmesék

2019,  Gutenberg Kiadó

Mi történik akkor, amikor nem könyvből olvas a felnőtt a kicsinek, hanem a szájával mondja a mesét? Jelenlét történik, sokkal intenzívebben, mint olvasáskor. Szívtől szívig, szemtől szemig, szájtól fülig kapcsolódunk. A közös, varázslatos pillanatokból, a sok-sok, elalvás előtti, úton-útfélen elmesélt, rögtönzött mesékből volt, amit sikerült leírnom, és van, ami belénk épülve, minket építő elemekként él tovább. A hosszú évek során lejegyzett mesékből gyűjtöttünk össze egy kötetre valót. Időnként nagyon személyes, máskor egyetemes a hang, de bízom benne, hogy akkor is, amikor személyes, mindenki megtalálja benne az egyetemesen emberit, így a rá is érvényeset, és akkor is, amikor egyetemes, egyenként érinti meg a mesét olvasó, hallgató szívét. Akár inspirációként is szolgálhat ez a könyv, hogy mondj egy mesét a szájaddal, vagy hallgass egy mesét a szíveddel.

Izgemozga

2020,  Ábel Kiadó

„A mese mindennek az origója. (...) A jó mese olyan, mint a jó vers, kicsit elemelkedik a földtől.” – mondta Csukás István. És Gergely Edó meseregénye ilyen.

A tizenkét fejezet során megismerkedhetünk Izge királykisasszonnyal és az ő igazszívű Mozga lovagjával. A mesében jelen van a jó és a rossz harca, a király igazmondó bolondja (Copfmók), táltos ló és tündérek, no, meg sárkány is, akivel a hős lovag megküzd. A mese végén persze mindenki elnyeri méltó jutalmát, ahogy az a mesékben szokott lenni.

A meseregényt a 12 éves Sütő Gergely Márkus illusztrálta, aki a könyvben „beszélgetőtársként” is jelen van.

Mese az élet virágáról

2013,  Ábel Kiadó

Hogy fölfedezzük, mit jelentenek számunkra a virágok, képzeljük el, milyen lenne nélkülük? És MI LENNE VELÜNK MESE NÉLKÜL? Hiszen a mesék a lélek virágai - a búskomorság, öregség és terméketlenség legjobb ellenszerei. E kötet meséiben az élet nektárját ízlelhetjük. Megtanítanak bennünket önfeledt virágszagolgatás közben tündérekkel társalogni, orrolni és utána az orrunkat vidáman egymáshoz dörzsölni, földet morzsolgatni az ujjaink között, az esőben ugrálva vidáman tapsikolni - csupa a teljes élethez nélkülözhetetlen útravaló.  (Pressing Lajos)

Monyónyár

2015,  Koinónia Kiadó

A monyók kalandjai ezúttal is szorosan összekapcsolódnak az emberekével: a már az első kötetből megismert monyócsalád (Lujzi, Samu és az ikrek) elkísérik a szerzőt és kisfiát, Márkust előbb Olthévízre, majd vissza Kolozsvárra, onnan meg a tengerre. Olthévízen igazi falusi élmények várnak monyót, embert egyaránt: keresztelő, lakodalom, árvíz. A helybeli monyók ízes beszédét Gergely Edó szülőfalujának tájszólása alakítja, sokak számára éppen ezek a párbeszédek teszik majd emlékezetessé ezt a kötetet. A székely falu világát mind az emberek, mind a monyók szintjén bemutató részben a szerző a mindenkire érvényes szabályokról is beszél, illetve arról, hogy ezek a szabályok nem éppen így működnek ezen a zárt világon kívül. Az olvasók értesülhetnek arról is, hogy maradt ebben a faluban egy szász monyó, miután a szász emberek már mind egy szálig elköltöztek.

A szeretetről, egymás elfogadásáról, a bizalomról és az időnkénti megpróbáltatásokról szóló történeteket a szerző igyekezett a gyerekek szemszögéből elmesélni, rendkívül szellemesen, sok szójátékkal fűszerezve. A monyó-világ mára kiteljesedett: Gergely Edónak úgy sikerült megteremtenie ezt a párhuzamos világot, hogy minden bizonnyal akad majd olyan olvasója, aki majd rendszeresen megnézi a cicája fülét - alszik-e benne monyógyerek..

Monyómesék

2012,  Koinónia Kiadó

Nem tudom, milyenek a monyók. Mindig másak és mindig máshonnan bukkannak elő”. Már az első monyómese első sorával megnyílt a kapu a Monyóvilág és az emberek világa között. Azóta a monyók a legváratlanabb pillanatban és a legmeghökkentőbb formában bukkannak elő a szerző mindennapi életében is. Erről az elevenségről kisfia is gondoskodik, aki Samut, a vízimonyót, akié az egyik főszerep, ugyanolyan gondoskodással dédelgeti, mint két láthatatlan barátját, Kicsisüsüt és Nagysüsüt.

Az állandó és kölcsönös ismerkedési folyamatban eddig kiderült a monyókról, hogy bár gyakran bölcsek és hetyke mindentudók, mégis esendőek, tudásuk állandóan megkérdőjeleződik, vagy ők maguk kérdőjelezik meg azt. Lélekben növekedni képes kis lények, akik valahol a látható és láthatatlan világok határán élnek, öntörvényűek, néha furcsán okoskodóak, nyelvi humoruk az óvodáskorú gyermekek nyelvéhez áll közel. Látszólag jelentéktelen dolgokkal töltik az idejüket, olyasmikkel, amik a felnőttek szemében időfecsérelésnek tűnhetnek, azonban a monyók és a gyerekek időtlen létében csak ezeknek a cselekedeteknek van igazán értelmük. Az emberekkel szemben, bár izgatják a fantáziájukat, fenntartásaik vannak. Ezeket a fenntartásokat nyugodt szívvel dédelgetik, ugyanis meggyőződésük, hogy a felnőttek nem látják őket. Azonban, mint az a szerző olvasóhoz intézett kiszólásaiból kiderül, ez koránt sincs így. De, bár legtöbbször látja és tudja, mi történik a monyókkal, feléjük nem árulja el magát, hanem a két világ között a kisfia jelenti az összekötő kapcsot. Bár eleinte úgy tűnik, a mesék egyenként is különálló történetek, ahogy kibontakozik Samu személyisége, környezete , és a szerző és kisfia valódi, mindennapi életének eseményei is befolyásolják a vízimonyó történetének alakulását, úgy válik egyre inkább meseregény-szerűvé a Monyómesék. A mesehősök, a kisgyerekek láthatatlan barátai, az igazából is létező kutya és kismacska, a szerzőnő életének eseményei és egy régi, kilencvenkilenc éves ház története csábítja fantáziadús kalandozásra az olvasókat, alkalmat adva az együttolvasás során akár közösen kitalált történetek elmondására, vagy akár a monyómesék tovább szövésére.

La taclale

Tumba multiplă a unei unguroaice prin limba română

2026,  Editura Curs

A jelen kötet, az első, közvetlenül románul elképzelt, kigondolt és megírt könyvem, a románokkal folytatott egész életen át tartó, a legkülönfélébb kontextusokban zajló kapcsolódásom eredménye.

Solstiții

Călătorii spre și dincolo de eu

2015,  Koinónia Kiadó

A Napfordulók című kötet román nyelvű fordítása.

Fordítók:  Zoltán Alpár Szász și Piroska Zsidó

Poveste despre Floarea Vieții

2018  Editura For You

A Mese az élet virágáról című könyv magyar fordítása.

Az Életvirágról szóló mese című könyv arra hív, hogy párbeszédbe kerüljünk a szerzővel, és vele együtt induljunk el egy csodálatos utazásra! A mesék vége legtöbbször nyitva marad, lehetőséget adva arra, hogy magunk is részesei legyünk a történet megalkotásának, sőt akár újra is gondoljuk a befejezést. Ráadásul az olvasás élményét tovább nyújthatjuk azzal, hogy képeket alkotunk az egyes mesék témájához, és rajzokkal díszítjük ennek az egyedülálló könyvnek az oldalait!